Szantorini vagy Théra, Thira, Fira, (görögül Θήρα, IPA: ˈθira) – egy kör alakú vulkanikus szigetcsoport az Égei-tengeren. Görögország része, az Égei-tenger déli részén körülbelül 200 km-re Athéntól délkeletre. A Kükládok szigetcsoport legdélebbi tagja.

Santorini alapvetően egy irdatlan erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten és amely a jelenlegi geológiai kaldera kialakulásához vezetett. Látványos szépsége, és az élénk éjszakai élet a szigetet Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tették.

Az óriási, 12-szer 7 km méretű, nagyjából téglalap alakú központi lagúnát három oldalról 300 m magas, meredek sziklaszirtek veszik körül. A sziget a szirtektől lankásan ereszkedik az Égei tengerbe. A kitörésekből visszamaradt vulkanikus kőzet olivin-t és figyelemreméltóan kevés amfibolt tartalmaz.

A Dél-Égei Vulkanikus Ív vulkanikusan legaktívabb középpontja, bár mai maradványa egy legnagyobbrészt vízzel borított kaldera. A vulkáni ív kb. 500 km hosszú és 30-40 km széles. A terület vulkanikus aktivitása kb. 3-4 millió éve kezdődött, Théráé azonban csak kb. 2 millió éve, az Akrotirit körülvevő kürtőkből eredő daciticus láva kiemelkedésével. A Szantorini nevet, mely Szent Irénre utal, a Latin Császárság idején, a 13. században kapta. Előző nevei Kallistē (Καλλιστή, "a legszebb"), Strongylē (Στρογγύλη, "a kör alakú"), vagy Thera.

A szigeten bolygónk egyik legnagyobb vulkánkitörése: a Minószi kitörés (melyet néha Thérai kitörésnek is neveznek) 3600 évvel ezelőtt, a Minószi civilizáció csúcspontján következett be. A kitörés egy többszáz méter vastag vulkáni hamu-üledékkel körülvett óriási kalderát hagyott hátra és a kiváltott cunami-val közvetett módon hozzájárulhatott a 110 km-re délre fekvő Kréta szigetén a Minószi civilizáció összeomlásához. Egy másik népszerű elmélet szerint a Thérai kitörés a forrása Atlantisz legendájának.

Területe 73 km². A sziget egy 3500 évvel ezelőtti – i. e. 1628, esetleg egy évvel később – hatalmas vulkanikus robbanás nyomait őrzi magán, amely berobbantotta a sziget közepét, egy a szigeten kaldera (~üst) néven emlegetett belső tengert hozva létre. A tengeri bejárattal szemben egy sokkal kisebb sziget, Thirasia helyezkedik el. Thira kikötői az Athinios és az Old Port befelé néznek, mint ahogy a főváros, Fira is a belső sziklafal tetején kapaszkodik. A kaldera 400 m mély, ezért mindenféle hajó számára alkalmas kikötőhely.

Egyes elképzelések szerint a szigeten történt robbanást messze földön megérezték, és akár okozója lehetett a 110 km-re délre lévő Minoszi civilizáció (Kréta) összeomlásának. Egy másik elmélet szerint a szigethez köthető az Atlantisz legenda. A Szantorini (= Szent Irén nevet) a velenceiek adták a szigetnek a 13. században. 1579-ben oszmán uralom alá kerül. A görög szabadságharcot követően, 1830-ban kerül az újonnan alakult Görögországhoz.

A sziget ma Európa egyik legismertebb és legfrekventáltabb turisztikai célpontja. Nevezték a világ 7 csodája közé.

Nyáron, júniustól augusztus végéig több, mint egymillió turista látogat a szigetre, többségük hatalmas óceánjáró hajóval. Ezen hajók többsége a főváros, Fira alatt áll meg, onnan vagy szamárháton, felvonóval vagy gyalogosan, majd 600 lépcsőfok megmászásával jutnak.

A főváros Fira bővelkedik jobbnál jobb éttermekben, szállodákban, a legolcsóbbtól a luxus kategóriáig, mindenki találhat a pénztárcájának megfelelőt. Ha beülünk egy étterembe, biztosak lehetünk benne, hogy az étel, amit felszolgálnak kitűnő minőségű. Érdemes, sőt, szinte kötelező kipróbálni egy kalderaparti éttermet, garantáltan felejthetetlen élmény a naplemente közben elköltött vacsora.

Fontosabb városai: Fira (Thira) Oia, Kamari, Perissa.

A szigeten terem a fehér padlizsán, a fáva bab, az aprószemű paradicsom és a katsouni nevű uborka, illetve világhírűek a borai.

A sziget jellegzetessége az Assyrtiko nevű bor. A szőlőt a szigeten folyamatosan fújó szél miatt a földön, kosár alakba fonva növesztik. A bor jellegzetes ízét a vulkanikus kőzet adja. Fontosabb borászatai: Santo Wines, Vinsanto, Volcan Wines, Boutari Wines, Canava S.A., Halaris Winery. Többségükben látogatást is tehetünk.

A szigeten lévő Profitis Ilias (Illés próféta) hegyre egy szerpentines út vezet fel, amin gyalog vagy lóháton lehet közlekedni.

A szigeten a közelmúltban átadták Vlichada kikötőjét is, amely kisebb hajóknak, vitorlásoknak nyújt kikötési lehetőséget. Ennek a kikötőnek mélysége viszont mindössze 4 méter. A közeljövőben terveznek egy másik kikötőt is a reptér közelébe, mivel a jelenlegi 2 nagy kikötő túl forgalmas a nyári hónapokban.

A szigetnek a nagyszámban érkező turisták miatt komoly környezeti problémái vannak. Problémát jelent nyáron az ivóvíz-ellátás, ezt kiküszöbölendő Oia mellett építettek egy teljesen digitális működésű víztisztító telepet és egy másikat is terveznek a sziget többi városának ellátására, így nem méregdrágán, tankerkkel kell a szigetre szállíttatni az ivóvizet. (A munkálatokat az Európai Unió támogatja) A hulladékokat égetőbe fogják szállítani: 2008 októberében hatalmas szelektív hulladékgyűjtési kampány kezdődött a szigeten.

Hatalmas veszélyt rejt magában az, hogy a 2007 áprilisában, a kalderában elsüllyedt Sea Diamond nevű óceánjáró jelenleg is hullámsírjában fekszik. Kiemelésére nemzetközi aláírásgyűjtést is szerveztek, mindeddig haszontalanul.